A mesterséges intelligencia nem helyettesít mindent
Tartalom, amit senki sem olvas? Az MI által generált online anyagok válsága és a Dubai-ból induló válasz
Az elmúlt évek digitális forradalma szinte robbanásszerűen hozta el az MI (mesterséges intelligencia) által vezérelt tartalomgyártás korát. Ma már számtalan online bejegyzés, termékleírás, közösségi médiás poszt vagy épp hír mesterséges intelligencia segítségével születik. De vajon tényleg olvassuk is ezeket? A Gitex Global 2025 rendezvényen elhangzottak szerint az online tartalmak több mint fele MI által készül, mégis egyre kevesebben kattintanak ezekre. A jelenség nemcsak a tartalomfogyasztási szokásokat érinti, hanem kormányzati szinten is komoly következményeket von maga után – és ebben Dubai úttörő szerepet vállal.
Az MI tartalomgyártás árnyoldala: adat, de nem élmény
A világ online platformjain jelenleg fellelhető tartalom 52%-át mesterséges intelligencia generálja, míg csak 48%-a származik emberektől – hangzott el a rendezvény egyik vezető panelbeszélgetésén. A statisztikai többség azonban nem jelent népszerűséget vagy hatékonyságot: a felhasználók egyre kevésbé kattintanak ezekre a gépek által előállított anyagokra.
A probléma lényege nem a technológiában rejlik, hanem abban, hogy a tömegesen előállított MI-tartalmak gyakran nélkülözik az emberi érzékenységet, a kontextushoz való kapcsolódást, és azt a fajta narratív ívet, amely valóban leköti az olvasót. A keresőmotorok sem kedvelik már automatikusan ezeket: egyre több algoritmus képes felismerni, ha egy szöveget kizárólag gép alkotott, és ennek alapján akár hátrébb is sorolhatják a találati listákon.
A szabályozás nem várhat – Dubai példát mutat
Dubai és az egész UAE felismerte, hogy a mesterséges intelligencia szabályozására gyors, rugalmas és szakértői alapokon nyugvó politikai válaszokra van szükség. A hagyományos jogalkotási sebesség nem tud lépést tartani a technológiai újításokkal, ezért a kormányzati szinten új megközelítést vezettek be.
Minden egyes szövetségi hivatalban és számos Dubai-i kormányzati intézményben kineveztek egy-egy mesterséges intelligenciáért felelős vezetőt. Ezek az úgynevezett „chief AI officer”-ök nem csupán a saját intézményeik belső fejlesztéseiért felelnek, hanem részt vesznek globális szintű tapasztalatcserékben, látogatásokat tesznek technológiai központokba, és nemzetközi szereplőkkel vitatják meg a szabályozás lehetőségeit.
Ez a megközelítés túlmutat az egyszerű reakción. A proactive (megelőző) szabályozás célja, hogy még azelőtt kialakuljanak a megfelelő keretek, mielőtt a technológia tömeges elterjedése komoly etikai, társadalmi vagy gazdasági problémákat okozna.
Technológiai túlértékelés, emberi alulértékelés
Az MI-vel kapcsolatos közbeszéd gyakran két véglet között mozog: egyesek szerint ez a technológia minden problémánkra megoldást nyújt, míg mások apokaliptikus képeket festenek a mesterséges intelligencia uralta jövőről. Dubai hozzáállása ezen közhelyeken túlmutat. A cél, hogy a szabályozás ne legyen félelemből vagy tudatlanságból fakadó túlreagálás, de ne is maradjon el az igényelt mértéktől.
Minden technológia esetében hajlamosak vagyunk túlbecsülni annak rövid távú képességeit, és alábecsülni hosszú távú hatásait. Ez különösen igaz az MI-re, amely azonnali látványos eredményeket produkál (tartalomgenerálás, képelemzés, chatbotok stb.), miközben fokozatosan formálja át az emberi gondolkodást, munkavégzést és társadalmi interakciókat.
Miért nem érdekes az MI tartalom?
A válasz egyszerű: hiányzik belőle az ember. A felhasználók nem csak információra vágynak, hanem történetekre, érzelmekre, kapcsolódásra. Egy gép által generált tökéletesen szabályos, logikus, de steril szöveg nem tudja pótolni azt a „valamit”, amit egy emberi elme képes belevinni.
Az MI-tartalom előállítás gyakran célorientált: SEO, konverzió, automatizált válaszadás. Ezek fontosak egy rendszer működtetéséhez, de ha a felhasználók figyelmét akarjuk elnyerni, vissza kell hoznunk az emberi közlések spontaneitását és mélységét.
Merre tovább? Egyensúly a gép és ember között
Dubai és az UAE példája azt mutatja, hogy az egyensúly nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen. Az MI értékes eszköz, de nem végső megoldás. A tartalomgyártásban – legyen szó marketingről, hírszolgáltatásról vagy oktatásról – az emberi részvétel továbbra is kulcsfontosságú.
A jövő olyan rendszereké lehet, ahol az MI és az ember együtt alkot: a mesterséges intelligencia segít rendszerezni, gyorsítani és támogatni a kreatív folyamatokat, míg az ember adja hozzá azt az egyediséget és empátiát, amit semmilyen algoritmus nem képes reprodukálni.
Összegzés
Dubai-ban már felismerik, hogy az MI nem pusztán technológiai eszköz, hanem társadalmi és gazdasági hatásokat kiváltó tényező. A szabályozásra nem félelemmel, hanem tudással és nyitottsággal reagálnak. Az online világ elárasztása mesterséges tartalommal nem elegendő: a minőség, az érdekesség és a relevancia továbbra is emberi tényezők maradnak.
A valóban sikeres digitális jövő kulcsa nem az MI teljes automatizálása, hanem annak értelmes, felelős és emberközpontú integrálása. Dubai ehhez az irányhoz mutat utat – és talán a világ többi része is követi majd ezt a példát.
(A cikk forrása Gitex Global 2025 egyik előadása alapján.)
Ha hibát találsz ezen az oldalon, kérlek jelezd nekünk e-mailben.
