Sorsdöntő árverés jön a Heera Group áldozataiért

Heera Group összeomlás: vajon visszakapják-e pénzüket a dubai befektetők az indiai aukció után?

Több száz, az Egyesült Arab Emírségekben élő befektető várakozással és visszafojtott reményekkel figyeli az Indiában december 26-án esedékes online árverést, amely során a bukott Heera Grouphoz köthető 40 ingatlan kerül kalapács alá. Az ingatlanokat az indiai pénzmosás elleni törvény alapján foglalták le, és a hivatalos aukciós platform, az MSTC bonyolítja majd le az eladást. Az esemény éveken át tartó jogi bizonytalanság után jelenthet végre előrelépést azoknak, akik pénzüket vesztették a botrányba fulladt „halal” befektetési programokban.

„Kamatszegény” álcázás, agresszív toborzás

A Heera Group egykori befektetési tervei – köztük a Heera Gold, Heera Textiles és Heera Foodex – kifejezetten a muszlim közösséget célozták, olyan konstrukciókkal, amelyek elvileg kamatmentesek voltak, így vonzó lehetőséget kínáltak a halal befektetésekre törekvők számára. A cég az Arab-öböl menti országokban is agresszíven hirdette magát, Dubait, Sharjah-t és Ras Al Khaimah-t is érintő irodákkal, és évi 65–80 százalékos hozamokat ígért.

Sokan, főként a dubai székhelyű kisbefektetők közül, életük teljes megtakarítását fektették be a programba. Volt, aki hitelt vett fel, mások családi örökséget mozgósítottak, bízva a stabil havi hozamokban és a hivatalosnak tűnő struktúrában. A rendszer azonban 2018-ban hirtelen omlott össze, mikor a kifizetések megszűntek, az irodák bezártak, és a cég alapítóját, Nowhera Shaikh-et letartóztatták.

Az indiai hatóságok lépései: 40 ingatlan aukció alatt

A Heera Group összeomlását követően több indiai nyomozóhatóság – köztük a Pénzügyi Felügyelet (Enforcement Directorate, ED) – is vizsgálatot indított. Az elmúlt években számos vagyontárgyat fagyasztottak be, amelyek közül most 40 került aukciós listára. Ezek közt található kereskedelmi ingatlan, irodaterület, lakás, bolt, üres földterület és mezőgazdasági parcella, elszórtan Hyderabad, Mumbai, Bengaluru és Telangana állam különböző pontjain.

Az ED becslése szerint körülbelül 78 millió dirham (nagyjából 1,9 milliárd indiai rúpia) értékben próbálnak meg vagyonokat értékesíteni, amiből a károsultakat kártalanítanák. Az áldozatokat képviselő szervezetek azonban úgy vélik, hogy a valós befektetői veszteség meghaladja az 1 milliárd dirhamot – azaz akár 25 milliárd rúpia is lehet, több mint 175 ezer befektetőt érintve, túlnyomórészt az Egyesült Arab Emírségekből és más GCC országokból.

A remény és a valóság ütközése

Bár az árverés híre megkönnyebbülést hozott sokaknak, akik éveken át csak a sötétben tapogatóztak, az igazi kérdés továbbra is az: vajon mennyire lesz hatékony az eljárás? A kártérítési folyamat számos akadályba ütközik. Sok külföldi befektető nem is nyújtott be hivatalos igényt, részben az információhiány, részben a bonyolult dokumentáció miatt. A hivatalos felhívás ellenére mindössze 7,000 körüli igénylés érkezett, ami csak töredéke a valódi számnak.

A befektetőket képviselő egyesületek, köztük az All India Heera Group Victims Association vezetése is arra figyelmeztetett, hogy azok, akik nem nyújtanak be időben bizonyítékot a befektetésükről, kimaradhatnak a kártérítésből. Felszólították az érintetteket, hogy haladéktalanul küldjék be irataikat az indiai Serious Fraud Investigation Office (SFIO) részére.

A veszteség emberi oldala

Nemcsak pénzről van szó. Számtalan dubai család számára a Heera Group bedőlése személyes tragédiát is jelentett. Egyesek adósságcsapdába kerültek, mások gyermekeik taníttatását voltak kénytelenek megszakítani. Volt, aki kénytelen volt elhagyni az UAE-t, míg mások még mindig a hitelek törlesztésén dolgoznak, miközben próbálnak visszatérni a mindennapi életükhöz.

Az ingatlanokat az „ahogyan van, ott ahol van” elv alapján árverezik el, tehát a vásárlóknak maguknak kell elvégezniük az átvilágítást, kockázatértékelést és egyéb szükséges ellenőrzéseket. Ez a módszer csökkenti az indiai állam felelősségét, de növeli a vásárlók körültekintési kötelezettségét.

Mi következik ezután?

A Heera Group-ügy figyelmeztető példává vált az UAE-ben élő befektetők számára, különösen azoknak, akik „túl szép, hogy igaz legyen” típusú ajánlatokat fontolgatnak. A mostani aukció csak az első lépés lehet egy hosszú visszatérítési folyamatban, amelynek sikere még kérdéses. Ahhoz, hogy az érintettek legalább részben visszakapják a pénzüket, pontos és dokumentált igényeket kell benyújtaniuk, együttműködve a hatóságokkal, és el kell kerülniük az újabb csalások lehetőségét is.

Az Egyesült Arab Emírségek befektetői most abban bíznak, hogy az indiai bíróságok, hatóságok és árverési mechanizmusok végre megadják azt az igazságot, amit évek óta keresnek. Még ha a teljes összeg soha nem is térül meg, egy részleges visszatérítés is enyhítheti a veszteségeket és visszaadhatja a bizalmat egy olyan rendszerben, amelyben egy időre sokan csalódtak.

(A cikk forrása Enforcement Directorate (ED) közleménye alapján.)