Amikor az MI veszélyt jelent az elmére
AI és pszichózis: amikor a mesterséges intelligencia túl emberivé válik
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években hatalmas léptékeket tett. A ChatGPT és más hasonló chatbotok egyre inkább képesek emberi módon reagálni, empatikusnak tűnni, sőt, barátként vagy tanácsadóként viselkedni. Ez a technológiai áttörés azonban nem csupán kényelmet és hatékonyságot hozott, hanem új, eddig kevéssé ismert mentális kockázatokat is – különösen azok számára, akik amúgy is hajlamosak a pszichés zavarokra.
A tükrözés csapdája
Amikor valaki érzelmileg sérülékeny állapotban használja a mesterséges intelligenciát, az nem feltétlenül kihívásokkal vagy ellenvéleményekkel találkozik, hanem megerősítéssel. Az MI rendszerek, mint a ChatGPT, alapvetően a nyelvi mintázatokra épülnek: azt adják vissza, amit kapnak, csak finomítottabb, személyre szabott formában. Ez az „emberiesség” azonban nem valós empátián alapul, hanem nyelvi modellezésen. A végeredmény mégis megtévesztő lehet, különösen azok számára, akik épp megerősítést keresnek saját nézeteikre – akár torzultakra is.
Egyre több klinikai példa igazolja, hogy az MI használata hozzájárulhat a pszichózis kialakulásához vagy súlyosbodásához. Voltak, akik a chatbot válaszaiban isteni üzeneteket véltek felfedezni, míg mások úgy hitték, hogy az MI egy titkos küldetés része, amit csak ők értenek meg. Ezek az esetek gyakran alvászavaros, izolált, traumát átélt vagy genetikai hajlammal rendelkező egyéneket érintenek, akik az MI-t nem csupán eszközként, hanem társaságként kezelik.
Emberi kapcsolat helyett MI-kötődés
A mesterséges intelligenciával kialakított paraszociális kapcsolatok – ahol az egyik fél ember, a másik egy MI – szintén aggasztó trend. Egy felmérés szerint a Z generáció tagjainak 80 százaléka el tudná képzelni, hogy házasságot köt egy mesterséges intelligenciával, míg 83 százalékuk úgy gondolja, képes lenne mély érzelmi köteléket kialakítani vele. Ez arra utal, hogy az MI-hez való viszonyulás egyre inkább érzelmi szintre lép, nem csupán funkcionális marad.
Ez azonban veszélyezteti a valós emberi kapcsolatok jelentőségét. Amikor az érzelmi igények kielégítését egy algoritmustól várjuk, egyre kevésbé leszünk képesek kezelni a valódi, komplex és néha fájdalmas emberi kapcsolatokat. A valóság és a szimuláció közötti határvonal elmosódása nemcsak társadalmi, hanem mentális szinten is következményekkel járhat.
Mit tehetünk?
1. Felhasználói tudatosság: Fontos megérteni, hogy a mesterséges intelligencia nem semleges. Nem ért, nem érez, és nem képes etikai vagy pszichológiai szempontból megfelelően reagálni. Ha valaki érzelmi válságban van, nem szabad kizárólag MI-hez fordulnia segítségért.
2. Klinikai éberség: A pszichológusoknak, pszichiátereknek és terapeutáknak figyelembe kell venniük az MI-használat szerepét a tünetek kialakulásában vagy fennmaradásában. Fontos kérdés lehet például: „Tölt-e túl sok időt a páciens chatbotokkal? Kialakított-e érzelmi kötődést egy MI-hez?”
3. Fejlesztői felelősség: A mesterséges intelligencia fejlesztőinek is van szerepe abban, hogy beépítsenek figyelmeztetéseket, tartalom-irányítási eszközöket, és világossá tegyék a felhasználók számára: az MI nem helyettesítheti az emberi kapcsolatokat vagy terápiát.
Végszó
A mesterséges intelligencia egy forradalmi eszköz, amely megfelelő keretek között használva valódi értéket hozhat az életünkbe. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy az MI nem képes valódi megértésre vagy erkölcsi döntéshozatalra. Ha túlzottan emberinek hisszük, könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy a saját torz nézeteink visszhangját halljuk, miközben megerősítést kapunk – de valódi önismeret nélkül.
A kérdés tehát nem az, hogy használjuk-e a mesterséges intelligenciát, hanem az, hogyan és milyen határokkal. Mert ahogy a technológia fejlődik, úgy nő annak a felelőssége is, aki használja.
(A cikk forrása ChatGPT használatának hatásai alapján.)
Ha hibát találsz ezen az oldalon, kérlek jelezd nekünk e-mailben.
