H-1B vízum drágulása változásra kényszeríti a cégeket az USÁ-ban

H-1B vízumdíj-emelés: Kik lesznek a leginkább érintettek az új amerikai bevándorlási politikában?

Az Egyesült Államok kormánya újabb, sokakat érintő bevándorlás politikai változást jelentett be: az H-1B vízumok éves díját drasztikusan, 100,000 dollárra emelik. Ez az intézkedés a legfrissebb eleme annak az irányvonalnak, amelyet Trump elnök vezetése óta az amerikai bevándorlás szigorítása jellemez. Az új szabályozás jelentősen érintheti a technológiai ipart, különösen azokat a vállalatokat, amelyek eddig erősen támaszkodtak indiai és kínai származású magasan képzett szakemberekre.

Mi is az az H-1B vízum?

Az H-1B vízum az Egyesült Államok egyik legismertebb és legkeresettebb munkavállalói vízuma, amely kifejezetten speciális szaktudást igénylő területekre — elsősorban az IT, mérnöki és tudományos pozíciókra — vonatkozik. A rendszer évente 65,000 vízumot biztosít az ilyen munkaerő számára, további 20,000 vízum pedig a fejlett fokozattal (például mester- vagy PhD-diplomával) rendelkező szakemberekre van fenntartva. A vízum általában három évre szól, amely egyszer meghosszabbítható újabb három évre, és lehetőség van zöldkártyára is pályázni ezen időszak alatt.

A program célja az volt, hogy a globális versenyben az USA hozzáférjen a legjobb tehetségekhez — ám a mostani változás jelentős anyagi terhet ró a munkaadókra, akiknek szinte minden költséget eddig is fedezniük kellett, és ez most még inkább súlyosbodik.

A döntés háttere és az érvek

Trump korábban nyilvánosan támogatta az H-1B programot, hiszen saját vállalkozásai is rendszeresen éltek vele. Azonban már első elnöki ciklusa alatt (2017–2021) több kísérletet tett a vízumfeltételek szigorítására. A mostani díjemelésről szóló bejelentést egy újabb elnöki rendelettel együtt tette, amely létrehoz egy úgynevezett „aranykártyát” is: ez az USA-ban való állandó letelepedést kínálja egymillió dollár befizetéséért cserébe.

A döntést azzal indokolta, hogy egyes munkáltatók visszaéltek a vízumprogrammal, így elnyomták az amerikai munkavállalók bérszínvonalát, és megfosztották őket lehetőségektől. Az új szabályok célja szerinte az amerikai munkaerő védelme.

Ezzel szemben a technológiai cégek és több elemző is úgy véli, hogy a vízumprogram nem bérdömpinget, hanem versenyképes tudást hoz az Egyesült Államokba. Rámutatnak arra, hogy az amerikai STEM (tudomány, technológia, mérnökség, matematika) területeken dolgozó külföldi munkavállalók száma több mint kétszeresére nőtt 2000 és 2019 között, miközben az összes STEM-foglalkoztatás csak 44,5%-kal bővült.

A leginkább érintett cégek és országok

Az USA kormányzati adatai szerint India a legnagyobb kedvezményezettje az H-1B vízumoknak: az elfogadott kérelmek 71%-a indiai állampolgárokhoz köthető, míg Kína 11,7%-kal a második helyen áll. Ez a változás különösen az indiai munkavállalók és családjaik számára lehet megrázó, akik gyakran hosszú távra terveznek az USA-ban, zöldkártya-kérelmekkel és gyerekek amerikai iskoláztatásával együtt.

A legnagyobb amerikai technológiai vállalatok, köztük az Amazon és annak felhőszolgáltatása (AWS), a Microsoft, valamint a Meta (korábban Facebook) szintén jelentős számban vesznek igénybe H-1B vízumokat. Egyedül az Amazon több mint 12,000 vízumkérelmet nyújtott be az év első felében, míg a másik két technológiai óriás egyenként több mint 5,000-et. Ezek a számok jól mutatják, hogy a vízumprogram mennyire beépült az amerikai technológiai ipar működésébe.

A mostani 100,000 dolláros éves díj gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vállalatoknak akár több millió dolláros többletkiadással kell számolniuk, ha meg akarják tartani a meglévő külföldi munkaerejüket, vagy újakat kívánnak felvenni.

Lehetséges következmények

Több közgazdász és iparági szakértő is arra figyelmeztet, hogy az új szabályozás nem a munkahelyteremtést ösztönzi, hanem éppen ellenkezőleg: arra kényszerítheti a vállalatokat, hogy értékes, nagy szaktudást igénylő munkákat inkább külföldi leányvállalatokhoz, például Indiába vagy más ázsiai országokba szervezzenek ki. Ez hosszú távon gyengítheti az Egyesült Államok versenyképességét a globális technológiai versenyben, különösen az olyan gyorsan fejlődő területeken, mint a mesterséges intelligencia.

Emellett sok jelenlegi H-1B vízumtulajdonos bizonytalanságban él, hiszen nem világos, hogy a már érvényben lévő vízumokat is terheli-e az új díj, és ha igen, ki fogja viselni ezt a költséget. Az is kérdéses, hogy az elindított zöldkártya-folyamatokkal mi lesz, ha a munkáltatók úgy döntenek, hogy inkább nem hosszabbítanak.

Politikai visszhang és nemzetközi reakció

Bár az amerikai kereskedelmi minisztérium vezetője azt nyilatkozta, hogy „minden nagy cég egyetért az új díjjal”, a valóságban sok cég zárt ajtók mögött aggályokat fogalmaz meg. A technológiai szektor már korábban is kritikusan viszonyult Trump bevándorlás politikájához, és az új díj egyértelműen üzleti terhet jelent számukra.

Az indiai és kínai diplomáciai képviseletek egyelőre nem reagáltak hivatalosan a változásokra, de a sajtóban megjelent információk szerint több konzuli ügyintézés során már most növekedett az érdeklődés alternatív vízumopciók iránt, például Kanadába vagy az Egyesült Arab Emírségekbe való költözés kapcsán.

Összegzés

Az új H-1B vízumdíj-emelés egy komoly fordulatot jelent az Egyesült Államok bevándorlás politikájában, amelynek hatásai túlmutatnak a vízumrendszeren. A lépés egyszerre kényszerítheti a munkáltatókat üzleti döntések újragondolására, és sodorhatja bizonytalanságba a már az országban dolgozó külföldi szakembereket. Az intézkedés várhatóan nem csupán az USA-ba vágyó IT-tehetségek, hanem a globális technológiai verseny egészének dinamikáját is befolyásolja. A következő hónapok döntőek lesznek abban, hogyan reagál a piac és a nemzetközi közösség erre az új helyzetre.

(A cikk forrása Trump aláírt elnöki rendelete alapján.)