A toborzás új szűrője az online aktivitás

A közösségi média új önéletrajzzá válik? A toborzók szerepe az online jelenlét értékelésében az UAE-ben

Az Egyesült Arab Emírségek munkaerőpiaca folyamatosan változik, és ezzel együtt alakulnak át a toborzási és kiválasztási szokások is. A hagyományos önéletrajzok, motivációs levelek és strukturált állásinterjúk mellett egyre nagyobb szerepet kap az álláskeresők közösségimédia-jelenléte. Bár a papíralapú önéletrajz még mindig alapvető része a pályázati folyamatnak, sok esetben már nem elég ahhoz, hogy egy jelölt valóban kitűnjön.

Az online jelenlét hatása az első benyomásra

A toborzók szerint a közösségi média ma már nem csupán személyes platformként funkcionál – sokkal inkább egyfajta nyilvános névjegykártyaként is működik. A LinkedIn profil például egyre gyakrabban válik a kezdeti értékelés első lépésévé, különösen közép- és felsővezetői pozíciók esetén. A szakemberek sokszor összevetik a CV-ben szereplő adatokat a LinkedIn profillal, és ha ellentmondást találnak – például más munkaköri megnevezést vagy eltérő dátumokat –, az már önmagában kérdéseket vethet fel a hitelességgel kapcsolatban.

A közösségi média tehát már nemcsak a barátainknak szóló tartalmak színtere: a potenciális munkáltatók is figyelemmel kísérhetik, hogy mit posztolunk, hogyan kommentelünk, és mennyire tudatosan építjük a digitális jelenlétünket.

Nem csak LinkedIn – szerepet kap az Instagram és a TikTok is

Habár a LinkedIn számít a legfontosabb szakmai platformnak, bizonyos munkaköröknél más csatornák is felértékelődnek. Például marketing, kommunikáció vagy közösségi média pozíciókra pályázva a HR-esek gyakran rápillantanak az Instagram-fiókra is. Nem a privát képekre vagy a nyaralási emlékekre kíváncsiak, hanem arra, hogyan kommunikál az illető, mennyire kreatív, és képes-e fenntartható márkaképet építeni.

TikTok videók, X (korábban Twitter) bejegyzések vagy akár nyilvános YouTube-kommentek is a vizsgálat tárgyává válhatnak, ha a munkakör kommunikációs érzékenységet vagy márkareprezentációt igényel.

Professzionalizmus és következetesség

A toborzók nem a tökéletességet keresik, hanem az őszinte, mégis professzionális és következetes jelenlétet. Ha valaki rendszeresen posztol iparági hírekről, részt vesz szakmai csoportok munkájában, és értékes hozzászólásokat ír LinkedInen, az egyértelmű pozitívumként jelenik meg. Ezek a tevékenységek azt mutatják, hogy az illető nemcsak a saját karrierjére koncentrál, hanem aktív része a szakmai közösségnek is.

Ezzel szemben a szélsőséges vagy megosztó tartalmak, a trágár kifejezések, vagy akár az álhírek terjesztése könnyen negatív megítéléshez vezethetnek. Különösen igaz ez olyan iparágakban, mint a kormányzati szektor, a pénzügyi szolgáltatások vagy az egészségügy, ahol a reputáció és a megbízhatóság alapvető követelmény.

A személyes és a szakmai határok elmosódása

Egyre többen érzik úgy, hogy a személyes és szakmai identitásuk a digitális térben összefolyik. Egy jól megkomponált Instagram-fiók vagy egy következetes LinkedIn-tevékenység nem csak a szakmai elkötelezettséget jelzi, hanem azt is, hogyan gondolkodik valaki a kommunikációról és a nyilvános megjelenésről. Mivel ma már szinte minden munkakörben elvárás valamilyen szintű kommunikációs készség – legyen az e-mail, belső céges chat, ügyfélkapcsolat vagy prezentáció – az online viselkedésből következtetni lehet az illető általános hozzáállására is.

A cégek egyre tudatosabbak

Nem csak az egyéneknek kell tehát felelősséget vállalniuk az online viselkedésükért, hanem a cégek is egyre inkább rendszert visznek ebbe a folyamatba. Egyes vállalatok hivatalosan is beépítették a közösségimédia-ellenőrzést a kiválasztási folyamatukba. A cél itt nem a magánéletbe való beleszólás, hanem a konzisztencia és a vállalati kultúrába való illeszkedés vizsgálata.

Ha például valaki vezető pozícióra jelentkezik, a nyilvános megjelenésének tükröznie kell a megbízhatóságot, az érettséget és a hitelességet. Egy rosszul megfogalmazott poszt vagy egy megosztó mém már elegendő lehet ahhoz, hogy valaki lekerüljön a rövid listáról.

Az online jelenlét nem váltja ki az önéletrajzot – de kiegészíti

Fontos hangsúlyozni, hogy a közösségi média nem helyettesíti az önéletrajzot vagy az állásinterjút. Ugyanakkor sok esetben ez dönti el, hogy egy jelölt bekerül-e a kiválasztottak közé vagy sem. A papíralapú pályázat alapján talán meghívják interjúra, de az online profil alapján fogják eldönteni, hogy tényleg illik-e a csapatba.

A döntéshozók számára a közösségi média egyfajta kiegészítő eszközzé vált, amely megerősítheti vagy épp alááshatja a CV-ben szereplő állításokat. Érdemes tehát tudatosan kezelni, hogy milyen nyomot hagyunk magunk után az online térben.

Hogyan készüljünk fel a digitális ellenőrzésre?

A szakértők szerint az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:

Frissítsük rendszeresen a LinkedIn profilunkat, és tükrözze a valódi karrier utunkat.

Kerüljük a provokatív, megosztó tartalmakat a nyilvános profiljainkon.

Gondoljuk végig, mit árul el rólunk a profilkép, a bemutatkozás és a legutóbbi posztjaink.

Építsünk szakmai kapcsolatokat online, és vegyünk részt aktívan iparági diskurzusokban.

Gondoljuk át, mit mondana rólunk egy ismeretlen, ha csak a digitális lábnyomunkat látja.

Összegzés

Az UAE-ben – különösen Dubai és Abu Dhabi versenyképes munkaerőpiacán – már nem elég egy jól megszerkesztett önéletrajz. Az online jelenlét legalább ilyen fontos lett, és sok esetben ez dönti el, ki kerül be az utolsó körbe. A közösségi média nemcsak a baráti kapcsolatok terepe többé, hanem szakmai eszköz is, amely tudatosan használva karrierépítő lehet, de könnyelműség esetén akár komoly akadályt is jelenthet. Aki ezt felismeri, az versenyelőnyhöz jut.

(A cikk forrása CareerBuilder felmérés alapján.)