Őszi Napéjegyenlőség: Egyenlő Napok, Hűvösebb Idő
A kozmikus esemény az őszi csillagászati évszak kezdetét jelzi... Az Egyesült Arab Emírségekben az őszi (vagy szeptemberi) napéjegyenlőség szeptember 23-án, hétfőn várható.
Mi az őszi napéjegyenlőség? Évente két napéjegyenlőség van, egy márciusban – ez a tavaszi napéjegyenlőség – és egy ősszel. A napéjegyenlőség szó jelentése "egyenlő éjszaka" – mivel ez az a pont a Föld Nap körüli pályáján, amikor megközelítőleg egyenlő hosszúságú a nappal és az éjszaka (nagyjából 12 órás mindkettő).
Ezek a napéjegyenlőségek ugyanazon a napon következnek be az északi és a déli féltekén, de amikor az északi félteke a tavaszi napéjegyenlőséget ünnepli, a déli féltekén az őszi napéjegyenlőséget tartják.
Miért fontos ez nekem? Az őszi napéjegyenlőség a csillagászati ősz kezdetét jelzi, amely egyfajta űrbeli mérföldkő, ami azt jelenti, hogy közeleg a hűvösebb idő. Természetesen vannak regionális időjárási minták, mint például az ázsiai monszun időszak, ami azt jelenti, hogy valószínűleg még mindig várhatunk némi magas páratartalomra.
Miért történnek a napéjegyenlőségek? Itt válik egy kicsit bonyolultabbá a dolog...
Ez mind a Föld tengelyének dőlésével függ össze, amely jelenleg (bár ez egy 40 000 éves spektrumon belül változik) 23,5º-os szögben helyezkedik el – a Nap körüli pályájához képest.
Az évek során a Nap fókuszpontja, az úgynevezett szubszoláris pont a földi északi-déli tengely mentén mozog, a júniusi napfordulón éri el a csúcspontját, míg a decemberi napfordulón a legalacsonyabb pontjára kerül.
A napéjegyenlőségek akkor következnek be, amikor a Nap deklinációja 0º-os. Ez azt jelenti, hogy a Nap pontosan a Föld egyenlítője fölött áll délben, és a Föld tengelye ekkor sem a Nap felé, sem attól el nem hajlik. Ezeken a pontokon a bolygó nagy része nagyjából egyenlő nappali órákat tapasztal.
Minden évben ugyanazon a napon történik? Érdekes tény: A napéjegyenlőség pontos időzítése kissé változik, bár szinte mindig szeptember 22. és 24. között van. Ez az eltérés annak köszönhető, hogy a naptáraink nem tudják pontosan rögzíteni, mennyi időbe telik a Földnek megkerülnie a Napot (365,24 nap). Ezért vannak szökőévek is.
