Elhízás miatt utasíthatják el az amerikai vízumkérelmet

Újabb kihívások a kövérség miatt elutasított amerikai vízumkérelmek kapcsán – hogyan érinti ez a közel-keleti jelentkezőket?

Az Egyesült Államok bevándorlási politikájában ismét jelentős változások körvonalazódnak, amelyek sokakat bizonytalanságban tartanak, különösen a Közel-Keletről és a feltörekvő piacokról érkező kérelmezőket. A legújabb döntés értelmében az elhízás és a speciális igényű gyermekek megléte is ok lehet az amerikai bevándorló vízum kérelmének elutasítására. Mindez újabb réteggel bonyolítja a már amúgy is szigorú vízumeljárásokat.

Az új irányelv lényege

A Trump-adminisztráció új útmutatása alapján az amerikai konzulátusoknál eljáró tisztviselők mérlegelhetik, hogy a bevándorló kérelmező túlsúlyos-e, illetve rendelkezik-e olyan egészségügyi állapottal, amely hosszú távon jelentős orvosi ellátást igényelhet. Ugyanez vonatkozhat azokra is, akik gyermekükkel együtt kívánnak bevándorolni, és a gyermek speciális gondozási igényeket támaszt.

Fontos hangsúlyozni, hogy a változtatás jelenlegi állás szerint nem vonatkozik a rövid távú látogatói vízumokra, hanem csak azokra a személyekre, akik bevándorlási céllal kérnek tartós tartózkodási engedélyt az Egyesült Államokba.

Egészségügyi állapot mint szűrő

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az elhízás krónikus, összetett betegség, amely növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát. Emellett hatással van a mozgásra, az alvásra, a csontsűrűségre és a reprodukciós képességekre is.

Mindezek miatt az USA kormányzata úgy értékeli, hogy az elhízott bevándorlók potenciálisan nagyobb terhet jelenthetnek az állami egészségügyi rendszer számára, különösen, ha nincsenek megfelelő biztosítással vagy egészségügyi hátteret igazoló dokumentumokkal ellátva.

Különösen érintett régiók: Közel-Kelet és feltörekvő piacok

A döntés hatása különösen erősen érezhető lehet a Közel-Keleten élők számára. Az olyan országokból, mint az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia vagy Katar érkező kérelmezők gyakran nem rendelkeznek részletes, évtizedekre visszanyúló egészségügyi dokumentációval, és az egészségbiztosítási rendszerek sok esetben nem biztosítanak átfogó fedezetet a hosszú távú krónikus ellátásokra.

Dubai-ban például sok vízumkérelmező expat státuszban él, és az orvosi dokumentumaik gyakran töredezettek, különösen, ha az elmúlt évek során több országban is megfordultak. Emiatt ők különösen kiszolgáltatottak lehetnek az új irányelv alkalmazása során.

A bizonytalanság ára: szigorodó követelmények

Az új szabályozás nem határoz meg konkrét súlyhatárokat, testtömegindexeket vagy orvosi paramétereket, hanem a vízumügyintézők diszkrecionális jogkörét bővíti. Ez különösen problematikus, mivel így a döntéshozatal még inkább szubjektívvé válhat, és nem zárható ki a diszkrimináció sem.

Egyes jelentkezők esetében már az is elég lehet az elutasításhoz, ha az ügyintéző úgy ítéli meg, hogy a kérelmező jövőbeni egészségügyi költségei túl magasak lehetnek az amerikai állam számára. Mindez akkor is igaz lehet, ha a jelentkező valójában pénzügyileg önellátó, vagy saját biztosítással rendelkezik.

Hogyan lehet felkészülni a konzulátusi vizsgálatra?

A közel-keleti és GCC-államokból érkezők számára kiemelten fontos, hogy alapos orvosi és pénzügyi dokumentációval készüljenek. Ez magában foglalhatja a friss laborleleteket, kórtörténeti összefoglalókat, szakorvosi igazolásokat és igazolást a meglévő magán-egészségbiztosításról.

Érdemes lehet továbbá előre konzultálni bevándorlási jogászokkal, akik segíthetnek a szükséges iratok rendszerezésében és a lehetséges kockázatok azonosításában. Egy előre összeállított egészségügyi dosszié hiteles képet adhat a jelentkező állapotáról, csökkentve a szubjektív megítélés lehetőségét.

A közéleti és politikai háttér

A döntés mögött egyértelműen politikai szándék húzódik meg: a Trump-adminisztráció korábban is számos alkalommal hangoztatta, hogy a bevándorlásnak nem szabad anyagi terhet róni az amerikai adófizetőkre. A “America First” jelszó szellemében az újabb és újabb szigorítások célja az, hogy az USA-ba kizárólag azok érkezzenek tartósan, akik önellátók és nem szorulnak állami segítségre.

Ez a politika ugyanakkor kérdéseket vet fel az Alkotmány keretein belül értelmezhető elnöki hatáskör kiterjesztéséről is. Több per is indult már az Egyesült Államokban a végrehajtó hatalom határainak átlépése miatt, és a Legfelsőbb Bíróság várhatóan még ebben az évben döntést hoz ezekben az ügyekben.

Mit hozhat a jövő?

A jelenlegi helyzet fokozott éberséget és tudatos előkészületeket kíván minden bevándorlási kérelmezőtől, különösen azoktól, akik egészségügyi szempontból valamilyen “kockázati” csoportba tartozhatnak. A dokumentáció alapos összeállítása és a jogi tanácsadás igénybevétele segíthet abban, hogy a jelentkezők elkerüljék a megalapozatlan elutasításokat.

Mindeközben sokakban felmerül a kérdés: vajon tényleg a költségek minimalizálása, vagy inkább a bevándorlás csökkentése a valódi cél?

Egy biztos: a közel-keleti és egyéb feltörekvő régiókból érkezőknek mostantól még átgondoltabban kell kezelniük az amerikai bevándorlással kapcsolatos terveiket. Az elhízás – amely eddig legfeljebb egészségügyi kérdésként jelent meg – mostantól akár a jövőbeli letelepedés útjában is állhat.

(A cikk forrása az amerikai kormány bejelentése alapján.)