Az UAE védi a jövő növényeit

Az UAE természeti kincsei: Hogyan őrzik meg minden növény és mag génállományát 100 évre?

Az UAE egyre nagyobb figyelmet fordít a természeti értékeinek megőrzésére, és ennek egyik legkülönlegesebb példája a Plant Genetic Resource Centre (PGRC), amelyet az Abu Dhabi Környezetvédelmi Ügynökség (Environment Agency – Abu Dhabi) működtet. Ez a magas technológiával felszerelt központ Al Ain sziklás vidékein rejtőzik, ahol fehér köpenyes tudósok nap mint nap azon dolgoznak, hogy a sivatagi bokroktól a tengerifűig minden őshonos növényfaj DNS-ét megőrizzék. Céljuk nemcsak Abu Dhabi, hanem az egész UAE biodiverzitásának megmentése a következő generációk számára.

Magok, amelyek a túlélést jelentik

A központ 2024 márciusában kezdte meg működését, és már az első hónapokban hat, különösen veszélyeztetett faj génállományának feltérképezésén dolgoztak. Ide tartozik például a szürke mangrove (Avicennia marina), a törpe pálma (Nannorrhops ritchieana), a ritka hegyi cserje (Acridocarpus orientalis), a keskenylevelű tengerifű (Halodule uninervis) és az ikonikus ghaf fa (Prosopis cineraria). Egy-egy növény begyűjtése nem egyszerű: gyakran csak egy-egy specifikus szezonban lehet megfelelő állapotú példányokat találni, amelyeket a terepről a laborba szállítanak, ott összezúzzák, DNS-t nyernek ki belőlük, majd ha szükséges, újra elindulnak a terepre.

Fagyasztóból a jövőbe

A laborban a magokat gondosan tisztítják, a törmeléktől és talajtól megfosztva, majd pontos páratartalomra szárítják. Ezt követően -20°C-os kamrákba helyezik, ahol akár 100 évig is megőrzik őket. Az igazán értékes genetikai anyagokat egy külön kriobankban, -196°C-on, folyékony nitrogénben tárolják. Jelenleg a központban 580 magminta található, amely 130 fajból származik, de hosszú távú céljuk, hogy az UAE összes, mintegy 600 őshonos növényfaját lefedjék.

Minden növénynek helye van

A PGRC tevékenysége nem áll meg a magok megőrzésénél. A központ herbáriumában szárított és préselt növények százai találhatók, speciális papíron rögzítve, amely akár évszázadokig megőrzi az állapotukat. Eddig több mint 3,000 példányt digitalizáltak, részletes metaadatokkal. Emellett a régió első fungáriumát (gombagyűjteményét) is itt hozták létre, amely jelenleg körülbelül 10 gombafajt tartalmaz, köztük a lenyűgöző Ganoderma colossum nevű gombát, amelyet Abu Dhabiban fedeztek fel. Bár még nem tudják, ehető vagy mérgező-e, a fajhoz tartozó gombák ismert gyógyhatásúak.

Természet és kultúra összefonódása

A munka nem csupán tudományos jelentőségű, hanem kulturális örökséget is őriz. Számos növény fontos szerepet játszott a helyi életben: ételként, gyógyszerként vagy hagyományos használati tárgyak alapanyagaként. Például a vad csicseriborsót, amelyet salátaként fogyasztottak, vagy a Sidr fát, amelyet gyógyító hatásai és méze miatt becsültek nagyra. Vannak olyan növények is, amelyek ökológiai szempontból kulcsfontosságúak, mint a Hajar-hegységben élő Capparis cartilaginea, amely az egyetlen tápnövénye a veszélyeztetett óriás szkipper pillangónak. Ha a növény kipusztulna, a pillangó is követné.

Nem csupán egy labor – élő tanterem

Bár a központ jelenleg nem látogatható a nagyközönség számára, rendszeresen fogad iskolai és egyetemi csoportokat. Hamarosan nyári programot is indítanak, amely során a diákok testközelből ismerkedhetnek meg a magbank, herbárium és fungárium működésével. A cél, hogy a fiatalok szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a természeti környezettel, és megértsék, miért olyan fontos a megőrzés.

(A cikk forrása Plant Genetic Resource Centre (PGRC) közleménye alapján.)