Amikor az AI nem helyettesíti a terapeutát

Veszélyes bizalom? Miért figyelmeztetnek az UAE szakértők az AI „terapeutaként” való használatára

A mesterséges intelligencia (AI) egyre több területen nyújt kényelmes és gyors megoldást, így nem meglepő, hogy sok fiatal azonnali érzelmi támogatást is tőle vár. Az UAE szakértői azonban óvatosságra intenek: az olyan AI-alapú chatbotok, mint például a ChatGPT, bár segíthetnek enyhébb lelki nehézségek esetén, komoly mentális problémák felismerésére és kezelésére nem alkalmasak. A veszély abban rejlik, hogy a felhasználók – különösen a fiatalok – könnyen azt hihetik, hogy egy valódi terapeutával beszélgetnek, ami elodázhatja a valódi, professzionális segítség igénybevételét.

Egyre többen használják „terapeutaként” az AI-t

Sokan, akik először csak munkahelyi vagy tanulmányi célokra kezdenek el AI-t használni, egy idő után az érzelmi támogatás területére is átterelik az interakciót. Az „állandó rendelkezésre állás”, az anonimitás és az ítélkezésmentes kommunikációs tér kétségtelenül vonzóvá teszi ezeket az eszközöket. Az AI képes összefüggéseket keresni, visszatükrözni érzéseinket és logikus magyarázatokat kínálni – ez sokak számára megnyugtató, főként nehéz időszakokban.

Ugyanakkor a szakértők szerint épp ez az „érzelmi kapcsolódás” jelentheti a legnagyobb kockázatot. Mivel a mesterséges intelligencia nem ember, és nincs klinikai végzettsége, nem képes felismerni, ha a felhasználó súlyos depresszióval, pánikbetegséggel vagy öngyilkossági gondolatokkal küzd. Ilyen esetekben a valódi emberi segítség késlekedése súlyos következményekkel járhat.

Miért veszélyes, ha AI-ra támaszkodunk lelki segítségként?

Az egyik legnagyobb gond az, hogy a chatbot nem tud különbséget tenni az átmeneti szomorúság és a klinikai depresszió között. Az AI nem képes vészhelyzet felismerésére, sem kapcsolatba lépni mentálhigiénés szakemberekkel, ha a felhasználó állapota ezt indokolná.

Elrettentő példák is akadnak: volt, aki Belgiumban az AI-tól kapott válaszok hatására vetett véget életének, és egy brit tinédzser AI-tartalom hatására készült merényletre. Bár ezek extrém esetek, mégis azt bizonyítják, hogy az ellenőrizetlen, érzelmi alapú kapcsolat egy mesterséges rendszerrel könnyen rossz irányba fordulhat.

Az AI pozitív szerepe is létezik – de nem helyettesíti a terápiát

A szakértők hangsúlyozzák, hogy az AI nem ördögtől való. Hasznos lehet például abban, hogy valaki naplószerűen „kiírja magából” érzéseit, rendszerezze gondolatait, vagy épp más perspektívából lássa problémáit. Emellett az éjjel-nappal elérhető támogatás, az anonimitás és a hozzáférhetőség segíthet az első lépések megtételében az önismeret útján.

Fontos azonban, hogy a felhasználók tisztában legyenek azzal, hogy amit egy chatbot nyújt, az nem pszichológiai kezelés. Az AI nem tud alkalmazkodni, nem ismeri az empátiát valódi értelemben, és nem képes hosszú távú, személyre szabott terápiás folyamatot nyújtani. A legjobb, ha eszközként használjuk – nem pedig mentőövként, ha valódi bajban vagyunk.

Összegzés

Dubai és az UAE mentálhigiénés szakértői figyelmeztetnek: bár a mesterséges intelligencia értékes segítség lehet a mindennapokban, lelki problémák esetén nem szabad kizárólag rá hagyatkozni. A mentális egészség komoly ügy, amely megfelelő szakértelmet, emberi figyelmet és személyes kapcsolódást igényel. Az AI lehet az első lépés – de soha nem lehet az utolsó. Ha valaki tartós lelki nehézségekkel küzd, a legfontosabb lépés továbbra is az, hogy szakemberhez forduljon.

(A cikk forrása pszichiáterek véleménye alapján.)